Mindannyian ismerjük a jó öreg mondást, miszerint "mindig az kell a legjobban, amit nem kaphatunk meg". Pár hónapja rájöttem, hogy mint mindenben, ebben is van, aki a maximumra törekszik.
Nevezzük ezt a fiút az anonimitás és az emberi méltóságának megőrzése érdekében "Józsinak". Nos, Józsi valószínűleg a "ha már csinálunk valamit, azt csináljuk is jól" eset radikális vonalának mintapéldánya. Ő az, akit gyerekkorában az anyukája addig nem engedett felállni az asztaltól, amíg fényesre nem nyalta a tányért, vagy aki addig nem állt fel a Super Mario elől, amíg legalább egyszer, egyhuzamban végig nem ment az összes pályán, és ki nem szabadította a hercegnőt. Nos, én épp egy ilyen emberbe botlottam az ő személyében egy internetes "játszó-társkreső" oldalon (azért hívom őket így, mert gyakorlatilag semmi másra nem jó, csak hogy időhiányban szenvedő, mégis unatkozó felnőtt embereket összehozzon egy monitor előtt, hogy ne egyedül vesztegessék az idejüket, hanem legalább párban tegyék ugyanezt. De az is lehet, hogy csak én csináltam rosszul valamit. Aki az internet segítségével találta meg élete párját, az most virtuálisan megkövezhet...áuu ).
Kéthetente egyszer előfordult, hogy írt nekem egy kevésbé lófejű, a "tetszel nekem, talákozzunk má'" szintnél legalább 2 lépcsőfokkal intelligensebb fiú, akiknek kétségbeesett unalomból válaszoltam is valamit. Mivel az oldalon való jelenlétét mindenkinek feltöltött kredtek szabták meg, ezért történt az, hogy amikor már a kreditjeim "nagyonvégénél" jártam, elkövettem azt a naiv, ám fatális hibát, hogy az egyik kicsit szimpatikusabb fiúnak megadtam az e-mail címem, hogy inkább majd ott levelezzünk, mert én arra a lámúr oldalra többé nem valószínű, hogy beteszem a kurzorom. Ezzel a felelőtlen mozdulattal viszont olyan kaput nyitottam meg előtte, amit jobb lett volna 7 lakat alatt tartanom.
Először megérkezett az első levél. Mivel már akkor is nagyon elfoglalt voltam, és valjuk be, így csupán a kép alapján elég mérsékelten motivált, ezért 2 napig nem válaszoltam. Bár ki nem állhatom a türelmetlen embereket, mégis némiképp érthetőnek találtam, hogy ennyi idő elteltével még egyszer próbálkozik, hátha valójában meg sem kaptam az e-mailt. Mikor 1 nappal később már azon voltam, hogy elnézéseket kérve, válaszolok neki, a beérkezők között már ott várt a harmadik levél... Erre viszont automatikusan behúzódott nálam a kézifék, és kifejezetten frusztrálónak éreztem, hogy egy vadidegen pasi mi a francért dobja félre minden önbecsülését és csimpaszkodik rá egy általa egyáltalán nem ismert, vadidegen csajra, aki még csak válaszra sem méltetta. Ez a fajta megalázkodás vagy inkább kétségbeesett kapaszkodás a világ legmagányosabb emberének állította be őt előttem... és valószínűleg az is lehet (vagy csak egyszerűen pszichopata), mert azóta már legalább 10 megválaszolatlan levelet írt nekem, bele a nagy semmibe, úgy, hogy én soha egyetlen reakciót nem mutattam irányába. Úgyhogy azóta csak jönnek az e-mailek, kb. heti egyszer, amiben beszámol arról, hogy épp mit csinál, és hogy tudja, hogy szánalmas, de ő legalább annyira kitartó, mint amennyire én makacs...Íme, egy kis ízelítő a két utolsó levélből (jah, nem is, mert az utolsót olvasatlanul töröltem):
"sőőt túúúdom :-) hogy nem szeretnél engem megismerni, dehát a helyzet jelenlegi állása okán... feltételezve hogy csak 1%ál olvasod annak, amit írok, a megismerés, mégha bizonyos korlátok között is, de bizony megtörténik :-)"
Mindenesetre, ha valaki tudja, hogyan lehet blokkolni embereket a Gmail-ben, annak nagyon megköszönném a segítségét! :)
